HAVASI JÁNOS

1946. november 8-án Bonyhádon született cipőgyári dolgozók második gyermekeként. iskoláit a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában kezdte. Ezzel egy időben kezdődött zenei pályafutása is, ugyanis szülei beíratták a zeneiskolába, hegedű tanszakra. az általános iskola befejeztével a Perczel Mór Közgazdasági Technikum tanulója lett, a zeneiskolában pedig fúvós szakra iratkozott át. Ekkor alakult az úttörőzenekar, ahol trombitán kezdett el játszani.

Érettségi után a kaposvári Tanítóképző Főiskolára nyert felvételt, ahol két évig a főiskola tánccsoportját kísérete hegedűn. ezt követően állásajánlatot kapott a volt általános iskolájában, amit azzal a feltétellel fogadott el, hogy állást biztosítanak leendő feleségének is. Az ígéretet megkapta, elvállalta az állást, így a tanítóképzőt levelező tagozaton fejezte be. 1968 júliusában megnősült, felesége Juhász Julianna is megkapta a beígért állást.

1968 októberében katonának állt, 1970ben tért vissza az iskolájához. Megszületett első gyermeke János. Ez az év augusztusában Bajor László akkori Művelődési Osztályvezető elmondta, hogy Bonyhádon is szeretnék ujjászervezni az egykori úttörőzenekart, melynek vezetésével őt szeretnék megbízni. Bár nem vette komolyan, mégis még ebben az évben a város üzemeinek és termelőszövetkezetének támogatásával meg is kapták az első hangszereket. Így kezdődött a városi zeneiskola és az iskola segítségével a gyerekek fúvós képzése Bonyhádon. Az első fellépésre 1972. március 15.-én került sor. ebben az évben született második gyermeke, Helga. Ez idő tájt rengeteget dolgozott, tanított az általános iskolában, a zeneiskolában, a zenekarnak kottázott és volt hogy több mint 10 növendékük volt a hangszeres oktatásban.

Fiatalon, 35 éves korában infarktust kapott, de ez nem tántorította el a munkától. A 90-es években rábízták az összevont városi felnőtt és úttörő zenekar vezetését is. 1997-ben szívműtéten esett át, mely után rokkantnyugdíjas lett. A tanítást nagyon hiányolta, de állapota nem engedte az aktív munkát. Nyugdíjas éveit 4 unoka is gazdagította: Csenge, Dalma, Kristóf és Gréta.

Pályája során munkáját többször is elismerték iskolai és városi szinten egyaránt. 2004-ben Merész Konrád díjjal, 2009-ben pedig Életmű díjjal jutalmazták 50 éves zenei munkássága elismeréseként.

2011 februárjában váratlanul, otthonában hunyt el.

Az emlékszoba megtekintése ingyesen, de előzetes bejelentkezés szükséges.